Jóhiszeműség és tisztességes eljárás – a munkáltató mikor sérti meg ezeket az alapelveket?

Megosztás Tetszik

Ha a munkáltató írásbeli figyelmeztetést (fegyelmit) ad a dolgozójának, vagy átad neki egy teljesítményértékelést, hogyan kell igazolnia, hogy döntéseit a jóhiszeműség és tisztességes eljárás keretében hozta? A munkavállaló milyen esetekben hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ezen döntései meghozatalakor megsértette a jóhiszeműség és tisztességes eljárás szabályait? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Vegyünk egy munkáltatót. Ha ez a munkáltató írásbeli figyelmeztetést (fegyelmit) ad a dolgozójának, vagy átad neki egy teljesítményértékelést, amin van 20 szempont, és mellettük egy pontszám 1–5 között, akkor ezekben az esetekben a munkáltatónak mit és hogyan kell igazolnia, hogy ezeket a döntéseit a jóhiszeműség és tisztességes eljárás keretében hozta? Illetve a munkavállaló milyen esetekben hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ezen döntései meghozatalakor megsértette a jóhiszeműség és tisztességes eljárás szabályait, ezért ezek az okiratok érvénytelenek (ha erre akarna hivatkozni egy eljárásban)? Mi jellemzi, milyen garanciák jellemeznek egy jóhiszemű és tisztességes eljárást, mik a kellékei?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nagyon jó kérdés!

A polgári jogban és a munkajogban egyaránt vannak ún. alapelvek, mint például a jóhiszeműség, a tisztesség, az együttműködés követelménye, a joggal való visszaélés tilalma.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ezt így fogalmazza meg:

Általános magatartási követelmények

6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

7. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(3) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

A munkáltató az intézkedése jogszerűségének bizonyítására köteles

Az együttműködési kötelezettségéből is adódik, hogy el kell magyarázni az értékelési szempontokat. Ellenkező esetben a joggal való visszaélés tilalmába is ütközhet, ahol pedig ráadásul maga az Mt. is deklarálja, hogy a bizonyítás a munkáltatót terheli.

Ez lényegében a cáfolati bizonyítás. A többi alapelvnél is kell bizonyítania, de a legerősebb védelem az ún. kimentési bizonyításhoz kapcsolódik.